Kékes Turista Egyesület - részletek a természetből

„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

Történetünk - 2006

2006Ez egy sokszínű mese, amelyre sokan, sokféleképpen emlékezünk.
Mi a semmiből indultunk, s a mesénket csak elkezdeni tudjuk, a vége nem ismert. Mások máshonnan jöttek, másképpen élték meg az elmúlt éveket, az ő történetük más lesz. Mindegyik tanulságos lehet, mi így éltük át az elmúlt éveket.

Emlékező: Merva Eszter és László

Ez az év egy munka-stílus lezárója lett.

Az alábbi program-értékelést a programokat koordináló, szervező aktivista (merlaci) az év végén készítette. (Engedtessék meg e kissé nyers szöveget változtatás nélkül közölni!)

Nyílt túrák
21 nyílt túrát terveztünk az év folyamán, s azokat kisebb módosításokkal meg is valósítottuk, sőt néhányat a terven felül is beiktattunk, amikor kedvünk megkövetelte és erőnk megengedte. Az érdeklődés a legtöbbször éppen megfelelt egy ideális túrának (25-30 fő), ezen belül kellően mozgósította a tagságot is (csaknem fele a résztvevőknek közülünk került ki). A külsők körében a legnépszerűbbek a tematikus túrák voltak (botanikus túra, borút-túrák, gomba-túra, tojáskereső verseny, kisvasút túrák), már amikor sikerült kellő időben, széles körben hírét vinni.
A tagság számára vonzóbbak voltak a „sima”, minden különösebb tematika nélkül meghirdetett túrák, főleg, ha a Mátra ritkábban járt vidékére vezettek. Jó ötletnek bizonyult a családi séták meghirdetése, az őszi már csaknem tömegrendezvénnyé vált. Szintén új és sikeres a budapesti kirándulások ötlete; egy-két adalék, hogy büszkék lehessünk fővárosunkra.
A nyílt túrák sikerét leginkább a túravezetők gyakorlatlansága és esetenkénti felkészületlensége veszélyezteti; bizony nagyon ránk férne a szervezett képzés - de ha arra nincs most mód, próbáljunk meg a jó példából tanulni, mert azért olyan is van!

Munkatúrák
Október végéig 553 munkanapot dolgoztunk le az Egyesület céljaira, túraszervezés, túravezetés, rendezés, festés, szemétszedés, stb. formájában, ami biztosította a kitűzött célok teljesülését. Sajnálatos viszont, hogy a tagságon belül egyre nagyobb azok aránya, akik ehhez semmivel sem járultak hozzá. őket ebben az évben elsősorban külső szimpatizánsok, barátok, családtagok, rokonok bevonásával tudtuk pótolni, de ez a tendencia véleményem szerint nem tartható fenn. Természetesen nem kell mindenkinek részt venni a tömegrendezvényeken (festőtábor, Tiszta Mátra, saját rendezésű teljesítménytúrák), sokféleképpen lehet segíteni az Egyesület céljait. Keresni kell a képességeink, ismereteink hasznosításának lehetőségét. Egy önkéntes, civil szervezet sorsa a tagság kezében van; ha a tagok nem ostromolják folyamatosan ötleteikkel és elvárásaikkal a vezetést, hanem „vakon” rábízzák magukat: itt a vég!

Országos Kéktúra (8 túra 22 nap alatt, 463 résztvevővel)
A hosszú vándorlás végére értek idén szeptemberben a legkitartóbbak, Bácskai Gyuri bácsi vezetésével, Rajki Marika szervezésében és a sok társ kíséretében. Példamutató kitartás és következetesség, az idén kétségkívül ők a Bajnokok. Jövőre ők már továbbmennek a rockenbaueri úton, de vissza-visszatérnek, hogy néhány nehezen megközelíthető szakasz csoportos teljesítését segítsék.

Rendezvényeink (6 túranap, összesen 1055 résztvevő és 112 rendező)
A teljesítménytúráink már kellően ismertek és elismertek, a gondos előkészítés mellett főleg a rendezők barátságos, sőt szeretetteljes hozzáállása miatt. Ha csak egy olyan van közöttünk, aki itt érezte meg először a segítségnyújtás örömét, már tettünk valamit e világért!
Simon Peti - ha mást nem is - az Avar kupát élteti, sőt friss ötletekkel újítgatja is. Sőt már - úgy tűnik - nincs is ezzel egyedül!
A túramozgalmi hétvége viszont az idén is megbukott; többet markoltunk, mint ami a kezünkbe fért volna. Fogjuk fel figyelmeztetésül: dobbal nem lehet verebet fogni!
Nem gyújtottunk máglyát ugyan Rákóczi tiszteletére, de a helyette kitalált esti Rákóczi túra talán képes lesz a gyengülő túramozgalmunk felélesztésére...

Külföldi kirándulások (4 kirándulás 24 nap alatt, 152 résztvevővel)
Szlovákiában kétszer voltunk: nagy túrák, kitűnő ellátás, s még nem túl drága.
Katona Klárika tovább bővítette az EKE-tábor híveinek táborát; megint volt, akit „most csapott meg a mozdony füstje”.
Az isztriai kerékpártúra nagy élmény és nagy kaland volt (talán nem csak rendezői szemmel...). S talán a közösségi élmény, az egymásról gondoskodás tanulása, gyakorlása sem múlik el nyomok nélkül...

Mátra Manók
Ezt látni kell!
Van egy (sőt már több!) lelkes, okos, tudatos Óvónéni és sok saját és egyre több „idegen” Kisember, akikből még rendes, természetjáró emberek is lehetnek! S lesz is sokukból, ha megtanítjuk mindarra, amit mi tudunk az Erdőről, a Vízről, a Levegőről... és az Emberről! Szükségük van ránk (is), ezt a túrát nem hagyhatod ki, ez a legfontosabb!