Kékes Turista Egyesület - részletek a természetből

„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

Történetünk - eseményekben

Pata Pótló Piros Party (Tusják Attila túrája)

Dátum: 2016. október 01., szombat
Esemény jellege: nyílt túra
Rendező: Kékes Turista Egyesület
Túravezető: Tusják Attila (30-333-7427)

Utazás különbusszal.

Indulás 7 órakor a gimnáziumtól, ill. 7.10-kor toronyháztól (Pesti út strand felőli oldal)

Útiköltség:
KTE tagoknak 3 000 Ft/fő
KTE 18 év alatti tagoknak 2 700 Ft/fő
vendégeknek 3 500 Ft/fő

Jelentkezni Rajki Sándornénál (rajkisandorne@t-online.hu vagy 20-241-9937) lehet, szeptember 21-ig

A túravezető kedvcsinálója:

Hát, szervusztok!
2016. október 1-én találkozunk egy - várhatóan - szép, kalandos program keretében.
Megszokhattátok, hogy ilyenkor lámpalázzal juttatom el étvágygerjesztő firkálmányomat.

Pata Pótló Piros Party - 2016.10.01.
Túra Étlap
Előétel:
Pusztazámor (Remetetemplom, Kálvária)
Főétel:
*Benta-patak völgy, **Nyakas-kő, Madár-szirt
Desszert:
** Szent Vendel (Szily) kápolna, Völgy-híd
----------------------------------------------------------------
Táv: 18,3 km Szin: 374 m MTSZ: 35 pont
*Sóskút ** Biatorbágy

Bizonyára emlékeztek, tavaly ellátogattunk Biatorbágyra. A Völgy-hídon átsétálva indultunk Budakeszi felé. Útközben meséltem a biatorbágyi piros útvonalról, melynek egy szép szakaszát látogatjuk meg.

Kérdezhetnétek, mi a szösz ez a szédült elnevezés: Pata Pótló Piros Party?
Tán csak nem valami nyelvtörő?
Valahol a sorok közt bukkantok rá a megfejtésre, amit azért sejthettek.

RÉSZLETES PROGRAM
A bátor, ügyes és merész csapattal Pusztazámor községbe utazunk. A központban nyugvó buszfordulónál intünk búcsút járművünknek. Útrakész állapotban, kisimult arccal, szippantunk a friss levegőből, miközben a Corvin Ottó utcában lépkedve egy kis ösvényen megközelítjük a község fölé nyúló Zámor-hegy temetőjét. A hölgyeket előre engedjük, mert az ösvény takarásában, óvatosan könnyíthetnek a hosszú buszozás után. Hölgyek után az úrfiak is hasonlóképpen...
Kérlek benneteket a turista diszkrécióra, ha véletlenül valaki arra sétálna takarjátok egymást.

PUSZATZÁMOR:
A szép fekvésű kistelepülés Pest megye déli határán a Vértes keleti lankáinak és a Budai hegység déli nyúlványainak találkozásánál az Etyek–Sóskút–Gyúró községek által határolt képzeletbeli háromszög közepén, a Zámoripatak völgyében helyezkedik el. Tájegység szinten nehezen definiálható, a Budai-hegység és a Vértes-hegység közelében helyezkedik a Zsámbéki medence és a Tétényi-fennsík által határolt területen. Úgy gondoltam, érdemes felfedeznetek e vidéket is.
Építészeti szempontból nem a klasszikus sváb faluképet fogjuk látni, nem jellemzők nyitott tornácos, hosszú sváb vagy tót parasztházak, tradicionális vidéki jellegzetességek, közfunkciójú építmények (falucentrum főtérrel, templommal, köztéri hagyományos gémes- vagy kerekeskút stb.).
Található néhány olyan történelmi, építészeti kuriózum, melyekre méltán lehetnek büszkék a helybeliek.

Bemelegítésként a látnivalókból megpróbálunk néhányat szemrevételezni falunézés keretén belül. Felérve a falu fölé nyúló dombra, a temető fái közt megpillantjuk a stációsórokat és mögötte fent a Remetetemplomot, mely a község egyik jelentős nevezetessége. Kicsit körbenézünk.

REMETESÉG:
A temetőkertben látható Pusztazámor leghíresebb nevezetessége a XVIII. században épült zámorhegyi remeteség. Az épületet a török uralom után a községet újratelepítő Mentler Mihály nagyszombati főbíró 1758-ban emeltette. A remetetemplom építésénél – az 1761. évi sóskúti „canonica visitatio” szerint – felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles, XIII. században épült, patkó alakú román templom maradványait. Az épület – mely szerves egységet képez a mellette épült harangházzal és szerzetesi cellákkal – hazánk egyedülálló barokk műemlék-különlegessége mind alaprajzi, mind felépítményi rendszerében művelődéstörténeti és műemléki szempontból egyaránt.
Részleteket itt olvashattok:
http://www.majkikolostor.hu/magyar/oldalak/remeteseg_pusztazamor/
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7256
http://www.pusztazamor.hu/index.php/hu/nevezetessegek-latnivalok

KÁLVÁRIA:
A falu kálváriája arról híres, hogy 2008-ban gyerekrajzok alapján Siményi Borbála tűzzománc képeket készített - s ezek a meghatóan kedves képek jelentik most a pusztazámori kálváriát.

A remeteséget magunk mögött hagyva, visszatérünk a buszfordulóhoz, majd átsétálunk a Polgármesteri Hivatal előtti kis kertes térre, hogy egy pillantást vessünk rá, nagyon rövid kitérő erejéig. Visszatérünk a község főutcájánál a Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utca kereszteződésénél található Haranglábhoz.

HARANGLÁB:
A központban található sóskúti kőből készült haranglábat 1930-ban Szent Imre herceg halálának 900. évfordulójára építették. Oldalában a névadó Szent Imre szobrát helyezték el. Maga az építmény a temetőkertben lévő Mentler harangház mintájára épült.

Útnak indulunk a község főutcáján a (Kossuth Lajos utca) hogy gyúrjunk egy kis aszfaltot. Szerencsére nem kell nagy forgalom számítani. Átsétálva a Zámor-patak fölötti kis fahídon és jobb kéz felöl érdekes kerítésvonalat követhetünk, tele fákkal. Ez a kis rengeteg a XVIII. században épült Barcza-kastélyt rejti.

BARCZA-KASTÉLY: (Öreg Tölgy Kastély-Fogadó):
A község legnagyobb területű nevezetessége a valószínűleg XVIII. században épült. A fennállása alatt többször is átalakították, mai formájában eklektikus stílusú épület az azt körülvevő 3 hektáros arborétum jellegű ősparkban helyezkedik el a Zámori-patak jobboldalán.
A kastély építési korát illetően konkrét adatok hiányában csak feltételezések, ill. szakvélemények állnak rendelkezésre. Jelenlegi külsejét a XIX. sz. végén alakították ki, ugyanakkor a kastélypark több száz éves fái és berendezései egy barokk kert eredetére utalnak, ami feltételezi a főépület XVIII. századi építését. A kastély főépülete mai formájában feltehetően 1859 és 1877 között épült a korábbi épület elbontása után. A kastély második – átalakításibővítési
– periódusa 1884 és 1922 között történt, amikor is elnyerte mai, eklektikus formáját. A II. világháborút követően az épület a magyar kastélyok és nemesi kúriák zömének sorsára jutott. Fenntartását elhanyagolták, a különböző célú felhasználások során jellegét csaknem teljesen elveszítette, architektúrája tönkrement, de az épületet és a parkot – hála az itt élőknek – nem rombolták szét, mert sokáig iskolaként működött.
KASTÉLY KERT:
Láthatunk itt vadgesztenye facsoportot, ezüstfacsoportot, mezei szilt, ostorfát, tiszafát, terebélyes kislevelű hársat, majd a kerti pavilon mögött 500 cm törzskerületű platánt. Jobbra tartva a teleksarok felé jegenyenyárat, korai juhart, lucfenyőt, szép termetű japánakácot és kislevelű hársak csoportját nézhetjük meg. A csaknem 120 éves park a fő tisztásának végén igen jó érzékkel megkomponált tavacskára lelünk, amelynek túloldalán, kis félszigeten klasszicizáló jellegű kerti pavilon áll.
http://www.pusztazamor.hu/index.php/hu/nevezetessegek-latnivalok

Ha sikerül, akkor belátogatunk a parkba (becsületkassza van), de valószínűleg valami tréning lesz, ami miatt lehetséges, hogy nem jutunk be (egyeztetés alatt van)
Siker esetén, ésszerű idejű körbetekintést javaslok, mert hosszú út vár még ránk.
A kitérőt újabb, kb. 200 méter út mentén aszfaltozás követi, majd balra letérünk a szántóföldre, mely párhuzamosan halad az úttal. Nagy sár esetén, szántóföldet kihagyva, fokozott figyelemmel tovább gyúrjuk az aszfaltot. A szántóföld ne riasszon el senkit, hiszen a távolban szemügyre vehetjük Sóskút szirtjeit, a távoli Zsámbéki dombokat, és a Vértes aljára is rálátunk.

1-2 km után földutakat keresztezve elérjük a Sóskúti Lovas klub gyakorló pályáját. A csodás rétet néhol őrkutyák is védelmezik, de egy sem kergetett meg, vagy legalábbis nem árulom el...
Nos a Pata Pótló Piros Party fura elnevezés jelentősége kirajzolódni látszik, hiszen részben lovas pályán és útvonalon haladunk. Orrunkat használva nézzünk a lábunk elé is, szükség esetén térjünk ki a lovak hagyta nyomokból. Ha nyerítést, vágtatást hallotok, akkor vagy Én loholok piruló arccal, vagy tényleg valami lovas lépeget délcegen mögöttünk. Kicsit kanyargunk ide-oda, és lám-lám felbukkan előttünk egy dombocska kis oszlopokkal a tetején. Õ a Sóskúti-kálvária domb. (bocsi, ismertek) Mielőtt elfelejteném: az eddig megtett utunk jelzetlen volt, de a Kálvária-dombon már fut a (P) jelzés, amit követni fogunk.

SÓSKÚT:
A település a Benta-patak völgyében, a Tétényi fennsíktól DNY-ra, a Zsámbéki medence végénél helyezkedik el. A kedvező tájú természetet a változatos, mozgalmas domborzat, valamint a patakvölgyek együttese hozza létre. Természetvédelmi területein számos növény-állat ritkaságok, valamint ipartörténeti emlékek találhatók. A földtani felépítésének köszönhetően alakult ki már több évszázada a vidék kőfejtő, kőtermelő hagyománya.
Sóskút területén már a legősibb kultúrák nyomai is megtalálhatók. Az első leletek a kőkorszakból maradtak ránk. Az előkerült leletek alapján a Kálvária hegyen keresztül római hadiút húzódott. Árpád fejedelem seregeivel Sóskút térségében készül a Dunántúl meghódítására. Ebben az időben Sóskút helyén található települést „Ad Fontein Salsum”-nak nevezik. Csáki Miklós végrendelete az első okmány, amely a település történelméből fellelhető 1231-ből. 1330-ban már Róbert Károly kezében találjuk Sóskútat. A török hódoltság idején Sóskút fejlődésnek indul, a kitermelt kövekből a környező városokban dzsamikat - fürdőket -építenek. 1777-ben Bécsben Mária Terézia a birtokot a Székesfehérvári Püspökség és Káptalannak adományozza. Az 1747-ben szlovákokat, németajkúakat telepítettek Sóskútra.1930-ban népszámlálást végeztek és a lakosság számát 2698 lélekben állapították meg.
Ez idő tájt az egyesületek, ipari társulások és szövetkezetek közül kiemelkedő a kőbánya, melynek bérlője az olasz származású Andreetti Károly országgyűlési képviselő, a Képzőművészeti Főiskola rektora. A sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületek: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vigadó, Operaház, Szent István Bazilika, Országház, Budavári Palota, Citadella, Lánchíd, Krasznahorkai Andrássy síremlék, temesvári és bécsi színházak.

SÓSKÚT KÁLVÁRIA-DOMB:
A Kálvária-domb szikláiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. A kaptárkövek, ezek a látványos földtani alakzatok, az ember formaalakító vágyának nyomát is hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, történeti értéket is képviselnek. E lyukak sokszor nyújtottak menedéket, pl. háborúk idején rejtek, illetve óvóhelyként is szolgált.

A kálvária-dombra oldal írányból kapaszkodunk fel és megfigyelhetjük a szilkatömbre kapaszkodott növényzetet, miközben utunkat a stációsor kíséri a dombtetőn található
keresztig. Magát a kaptárkő sziklaüregét nem fogjuk látni, hiszen pont fölötte sétálunk. Figyelem: Szádecky féle várkereső mozgalom kód található a dombtetőn, érinteni fogjuk. A dombról csodálatos panorámában gyönyörködünk, részben a Sóskúti, még működő kőbányára, a Benta-patak völgyre, a Zsámbéki medencére és a Vértes aljára. Pihenő után a becsatlakozott (P) jelzést követjük a túra legvégéig. Egy kicsit meredek lejtőn ereszkedünk lefelé a dombról és követjük a Benta-patakot. Lovakról már szóltam,
így biztos fel fog tűnni balra a Greenhill Lovas Centrum bejárata, majd tőle 800 méterre a Pipacshon lovarda. Ez utóbbit faragott útbaigazító is segíti. Benta-patak ártéri gátján sétálunk csodás kertek mellett a (P) jelzésen.
Kalandot ígértem, ne kerülgessük. Nagyjából 1-1.5 km viszonylag sáros dzungelben küzdünk a természet erejével és némi lóhagyatékkal. Sajnos erre a lelkesen kukucskáló
Judas füle gombák sem nyújtanak vígaszt, de túléljük. Kiérve a dzungelből szép, gondozott üdülőútra érkezünk és szemünkön megcsillan a biai Pecas-tó napot visszaverő
fénycsóvája. A mesterséges horgásztón bérelt stégek nyugszanak. Diszkrét és óvatos érdeklődéssel lépjetek a stégre, amennyiben éppen nem horgásznak rajta.

BIATORBÁGYI PECA-TÓ:
A pecatavat a Budai-hegység nyugati oldalán végig futó Békás (Töki)-patak - amelynek neve Biatorbágy alatt már jóval ismertebb: a Benta - mellett 1956-ban alakították ki. A 3,2 ha-os tó a Bentával párhuzamos 310 m-es gáttal tárolja a vizet. A tó vízutánpótlása 3 saját forrásból és a Benta patakból szivattyúval történik. 2008-2011-ig tartó biológiai bioremediációjának köszönhetően a tó vize kiváló minőségű.A tó átlagmélysége másfél méter. A mederfenék agyagos, akadóktól mentes melyet helyenként, de főként a part közelében, néhány centiméteres iszapréteg borít.

A tópartot követő üdülőúton haladunk tovább a (P) jelzésen, majd egy hídon átkelünk a Benta-patak fölött és balra fordulva az ártéri belső ösvényen követjük a (P) jelzést.
Telkek, hétvégi házak és kertek kísérte úton közelítünk a Benta-völgy szívéhez, ahol keresztezzük a Sóskúti utat. (figyelem, gyors autók)
A Gesztenyés erdészház tövében a (P) jelzésen megkezdjül első komolyabb emelkedőnket. Találkozunk egy hídrommal, majd a csodás erdei úton a fák közöl kivilágít a Nyakas-kő érdekes formája. A képződmény megközelítjük, de nem másszuk meg.

NYAKAS-KÕ:
A Pannon-tenger víz só arányának megváltozása (víz édesedése) alakította ki a különleges sziklaformákat. Az erózió formálta kőfelület különleges alkalmazkodásra kényszerítette a növényzetet, hiszen a szél és a csapadék folyamatosan mosta le a kapaszkodni vágyó növényeket. A fellelhető fajok egy része (pl. a kövirózsa) a sziklaszirten, mások (pl. ékes vasvirág) annak környékén bukkan fel. Előfordul hogy szikla repesésekből érdekes növények bújnak elő. A sziklaképződmények dereka porló mészkő rétegeket tartalmaz, mely időjárástól függően a környező ösvényeken sodródik lefelé, néhol szárazon is csúszóssá téve az utat.

A csodás látványt magunk mögött hagyva követjük a (P) jelzésű ösvényt. Megérkezünk túránk első komolyabb kalandjához, a Madár-szirt ösvényhez.
SEGÍTSÉGETEKET KÉREM!
A túra olyan szakaszához érkeztünk, ahol csúszósnak tűnő, mészkőporos rövid ösvényen kell felkapaszkodunk egy kőpárkányra. Mindkét kéz használható, túrabot is segítség, de legjobb, ha egymásnak segítünk. Aki felért, az húzódjon az ösvényen följebb, hogy a mögöttük érkezők is kényelmesen felférjenek. A felkapszkodó sziklába egyébként lábkapaszkodó is be van vésve. MINDENKIT BEVÁRUNK, FELHUZUNK, FELTOLUNK
Fent: Sziklapárkányon állunk, melyen a (P) ösvény vezet. Visszatekinthetünk a mögöttünk hagyott Nyakas-kőre. Gyönyörű panoráma csábítása ellenére kérem, hogy még a rutinosabbak se közelítsék meg 1,5 m-nél közelebb a párkány szélét. Akinek esetleg tériszonya van, az az ösvény fákhoz közeli belső részén haladjon, ami egyébként is az út. A turabot is biztonságot ad. A (P) ösvényen haladunk tovább, míg elérjük a Madár-szirtet.

MADÁR-SZIRT:
A Pannon-tenger víz só arányának megváltozása (víz édesedése) alakította ki a különleges sziklaformákat. A partszerű sziklaképződmény, amolyan korlát nélküli párkány, óvatosan közlekedjünk rajta. A lenti völgybe az un. száz lépcsőn is le illetve fel lehet jutni. A lépcsősor évszázados múlttal rendelkezik.

A távoli panorámában feltűnik a Biatorbágyi Nagy-tó, a Vértes alja és a Zsámbéki-medence. Ahogy haladunk előre, megpillanthatjuk miniben a Nagy-kopasz hegyet rajta a Csergezán kilátóval. Érdekes sziklakzatok horizontálisan metszik alánk a tájképet, ami igazi fotótéma. A teljes szirtösvény hossza kb 300 méter. A ösvényünket egykori pincék is kísérik. Lassan eltávolodunk a szirtről és elérjük a hétvégi házak, kertek alkotta Öreg-hegyet. Kis emelkedés után leereszkedünk a (P) jelzésen egy helyes kis erdei útra, ahol hozzánk csatlakozik a (P+) ösvény is. A kellemes séta a Szily-sírkápolnához vezet minket.

SZENT VENDEL (SZILY-SÍRKÁPOLNA):
Szily József építtette a 19. század elején, első említése az 1817. évi torbágyi canonica visitatióban található. 1944–45-ben megrongálódott, rövidesen helyreállították, empire oltára és Szent Vendelt ábrázoló oltárképe utóbb teljesen elpusztult. Bia és Torbágy között, a szőlők mellett, meredek, erdős hegyoldalon, az Iharosban található, nyugatra tekintő, klasszicista homlokzattal. Kör alaprajzú, homlokzatát két falpillér, illetve két szabad oszlop által hordott triglifes architrávon ülő, gyámkősoros timpanon díszíti.
A porticus tengelyében félkörös zárású, magas kapuzat. Két oldalán álló, ovális ablakok vannak, bujtatott vasráccsal. Tagolt ereszpárkánya, ívelt vonalú, zsindellyel fedett kupoláján négyoldalú bádoglaterna volt egykor található. Belseje kör alaprajzú, kupolaboltozatos tér, padló közepén Szily Antal 1833-ban készült sírlapja. A kápolna előtti, rondellaszerűen kialakított terasz alatt a Szily-család sírboltját alakították ki. A kápolna a magyar állam tulajdona, kezelője a Pilisi Parkerdő Rt. Az ötvenes, hatvanas években részlegesen helyreállították.
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 6913 törzsszámon vette műemléki lajstromba. A kápolnát a Balsorsú Műemlékekért Társasággal és a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel együttműködve Biatorbágy Önkormányzata, a Magyar Köztársaság Kormánya, Pest Megye Önkormányzata, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint helyi polgárok és cégek támogatásával a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány újíttatta fel.

Kápolna látogatás után a (P) jelzésű szép erdei úton leereszkedünk a szintén lenyűgöző Iharos-völgybe. Kiérve az erdőből, Biatorbágy sportlétesítménye tűnik fel, na és a csodás levegő. Ilyen helyen sportolni valóban egészséges lehet. A (P) jelzésen megkerüljük a focipályát, hogy elérjük a Viadukt Sportegyesület bejáratát.
Opcionálisan ide is kérhetjük a buszt. Én titkon arra gondoltam, hogy az Iharosi sétányon át besétálnánk a Völgy-hídhoz. Így kerek lenne a program, más látványoldalról vethetnénk pillantást a Viaduktra. Sőt, aki tavaly lemaradt idén bepótolhatja.

A túra alapvetően nem nehéz, de a Nyakas-kő, Madár-szirt helyeknél segítsük egymást.
Kérlek benneteket, hogy jól tapadó lábbelit viseljetek. Mivel ősz van, az eső néhol átrendezheti az útvonalat. Túrabot is jól jöhet a szirteknél.

Hozzávetőleg 18 km-t és kb 300 méter szintet teljesítünk.
A menetidőt a falunézéshez igazítjuk, de rohanni nem fogunk, örvendezzünk a jó levegőnek, társaságnak és látnivalóknak.
Hozzatok szép őszi nyarat magatokkal, meg fogja érni a korai kelés.

barátsággal, Tusják Attila
06-30-333-7427
tusjak.attila@citromail.hu