Kékes Turista Egyesület - részletek a természetből

„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

Történetünk - eseményekben

Solymártól-Pasarétig a Budai-hegységben

Dátum: 2012. április 22., vasárnap
Esemény jellege: nyílt túra
Útvonal: Alsójegenye-völgy - Alsójegenye-völgy: Vízesés - Alsójegenye-völgy: Rózsika-forrás – Pesthidegkút: Kálvária-hegy - Szarvas-hegy - Tök-hegy, Vera-pihenő - Gercsi templom , - Virágos-nyereg, Boróka büfé - Guckler Károly út - Guckler-szikla (Nelli-pihenő) - Nagy-Farkas-torok - Felsõ-Kecske-hegy - Felsõ-Kecske-hegy adótorony - Felső-Szépvölgyi parkoló - Határnyereg - Oroszlán-szikla - Erdei parkoló és játszótér - Libanoni cédrusfa - Páfrány út - Pasaréti tér

Táv: 15,8 km
Szintemelkedés: 916m
MTSZ minősítő: 42 pont
Találkozó: Solymár, Alsójegenye-völgyi bejárat 9:00-kor
Túravezető: Tusják Attila (30-333-7427)

Busz indul: 7 órakor a gimnáziumtól, 7.10-kor a toronyháztól (Pesti út, strand
felőli oldal)

Jelentkezni ápr. 16-ig lehet Rajki Sándornénál (20-241-9937 vagy rajkisandorne@t-online.hu)

Költségek:
---KTE tagok 2500 Ft
---KTE és MEVISZ tagok 2200 Ft
---Vendégek 3000 Ft

Sziasztok!

Immár harmadik alkalommal jövünk össze egy kellemes szombati kirándulásra a Budai-hegységben. Első ízben a Budaörsi kopárokkal ismerkedtünk meg, a második alkalommal pedig Buda szépséges bérceit kerestük fel. Ez alkalommal a Budai-hegység „gerinc” ösvényeire kalauzolnálak el benneteket. Sokat fogunk erdőben járni, de azért panorámában is lesz részünk. Tervezett túraidő kb. 6,5-7 óra. Befejezés várható végpontja: Budapest II. kerületében a Pasaréti téren lesz.

Indulás: Solymár, Alsójegenye-völgyi bejárat S-

Hidekúti útnál található SHELL-töltőállomással szemközti buszmegállóból indulunk a S- jelzésen. Érdemes melegebb holmit készíteni, mert a völgyben az év minden szakában csípősek a reggelek, esetleg megfázhattok túl lenge öltözékben. A Paprikás-patak mentén haladó ösvény vezet minket az Alsójegenye-völgybe, melynek első állomása a Budai-hegység egyetlen természetes „mini” vízesése. Megközelítése csak a fa korlátokkal kijelölt határig lehetséges. Húsz méter megtétele után újból megpillantjuk a vízesést, igaz kicsit távolabbról. Kacskaringózással követjük a Paprikás-patakot, miközben szép mészkő sziklák mellett haladunk el. Leső-padnak hívják őket. Valaha korláttal védték, de a látogatók játszótérnek használták. Omlásveszélyre, máló szerkezetre tábla figyelmeztet. Fa-hidak keresztezik a Paprikás-patakot. Látni fogunk egy faültetésnek emléket állító dísztábláblát. Egy újabb fa-híd átsegít minket a Rózsika-forráshoz. A míves kőfoglalatot jelen formájában 2002-ben avatták fel. Sajnos a vize nem iható. A Paprikás-patak mellet haladunk egészen a völgy végében található tisztásig. A sorompónál jobbra fordulunk és követjük a S- jelzést és, emelkedünk egyre feljebb. Jó húsz perc múlva többszörös útelágazáshoz érkezünk! Először a S- jelzést követjük, majd kb. 5 méter múlva jelzetlen úton jobbra felkanyarodva megkezdjük emelkedőnket a Kálvária-hegy felé.

Útbaejtünk egy sziklás kilátóhelyet is, ahonnan visszapillanthatunk a mögöttünk hagyott Alsó-Jegenye-völgyre illetve a Felső-Patak-hegyi kőfejtőre és nem utolsó sorban Pilis-hegység csodálatos hegycsúcsaira. A szikla nem túl nagy, ezért a kis hely miatt helycserével rotálódunk, hogy mindenki körülnézhessen és fotózhasson. Rövid szemlélődés után pár méterig bevetjük magunkat a jelzémentes erdőbe, hogy végül femásszunk a hegy csúcsára. A sziklás ösvény végén feltűnik három, hófehér kereszt és a magassági pont. Megérkezünk a Kálvária-hegy csúcsára. Csodálatos körpanorámában felismerhetjük a Budai-hegység és a Pilis-hegység ismertebb csúcsait, melyek közül kiemelném a Pilis-tető, Dobogókő, Ziribár-hegy, Hosszú-hegy, Kis-kevély, Kevély-nyereg, Nagy-Kevély-Ezüs-hegy, illetve a Hármashatát-hegy, Széchenyi-hegy, János-hegy, Nagy-Hárs-hegy vonulatát. A három kereszt a Pesthidegkúti Kálvária végállomása. Geo láda is található itt, meg lehet keresni. Pihenés után utunkat a S háromszög jelzésen folytatjuk, mely lefelé visz. Krisztus szenvedéstörténetét bemutató kőfoglalatok, a stációk jó darabon kísérni fognak minket a hegygerincen, majd elválnak útjaink. A S háromszög jelzésen továbbhaladva elérjük a Szarvas-hegyet mely voltaképpen egy hegygerinc a Csúcs-hegy és a Kálvária-hegy között. Hossza megközelítően 2 km. Némi gyaloglás után megérkezünk a Tök-hegyre melynél megtalálható a Vera-pihenő, igaz jómagam erre nem ismertem rá, de a térkép így jelzi. A hegyről húsz méter hosszan leereszkedve megérkezünk a Csúcs-hegyi elágazáshoz, mely Solymár és Budapest hivatalos határa, számos túra fontos elágazási helye, mint például az Országos Kéktúra Csúcs-hegyi szakasza. Guckler Károly útnak is nevezik. Mi letérünk jobbra a jelezetlen kacskaringós lejtőn, hogy a telkek mellett haladva GERCSE területére lépjünk. Nevét az egykor lakott, de mára eltűnt faluról kapta. A mezőt elérve földúton haladunk lefelé, majd balra fordulva lovak mellett sétálunk el jelezetlen úton. Hamarosan az út mellett jobbra kicsi, szerény kápolnát pillantunk meg. Bekanyarodva kertjébe pihenőhelyet találunk, ahol, megpihenünk. A Budapest területén fekvő középkori falvak templomai közül a gercsei maradt fenn a legjobb állapotban. A torony és feltehetően karzat nélküli, déli és északi bejáratú, patkóívelésű szentéllyel épített templomhoz kisméretű, téglalap alakú hajó csatlakozott. Sekrestyét a 18. században építettek hozzá, bejáratait ekkor helyezték át, és karzattal látták el. A templom végleges pusztulásának idejére az ásatások eredményeiből következtetni nem lehetett. A templomrom körüli ásatás során a szántásban előkerült leletek a középkori Gercse falu helyét mutatták. A kápolnát körbejárhatjuk, benézhetünk üveg ajtaján. Tábláján olvasható, hogy a 13. században épült. A 15. században fallal övezték, majd a 18. században kétszer is újjáépítették. Itt őrizték a Máriaremetei kegyképet. Mai napig működik, minden második héten van istentisztelet. Pihenőt követően visszasétálunk a földútra és a K+ jelzést követve a telkek mellet Virágos-nyereg felé haladunk.. A környéken lovasok mozgása lehetséges. A virágos-nyeregnél lehetőség lesz Országos Kéktúra bélyegzésre az egykori Boróka büfénél. Esetleges bélyegzés után a Z- jelzést követjük, mely kellemesen járható, igazi turistaút és Guckler Károly nevét viseli. Az egyik legnépszerűbb útszakasz, a Budai teljesítménytúrák fontos része. Tizenöt perc séta után elérjük a Nelli-pihenőt és az út fölé magasodó Guckler-sziklát. Ösvényünk immár a Hármashatár-hegy oldalában halad és közelít egy érdekes nevű helyhez. Amikor először jártam ott nem tudtam, hogy hívják, de az alakja és formája nagyon figyelemreméltó volt. Fogjátok látni, hogy a név (Nagy-Farkas-torok), mennyire illik a látványra. A Z- jelzés felkanyarodik és meredeken emelkedik felfelé nagyjából harminc méter hosszan. Keresztezni fogjuk a Hármas-határ-hegyi utat. Ismerős lehet számotokra, hiszen a Buda szépséges bércei túrán ott mentünk, csak akkor a K- jelzésen. Átkelve az aszfalt úton a Felső-Kecske-hegyet szeljük át úgy, hogy követjük a Z- jelzést. A hegygerincen, tőlünk balra vadösvényen közelébe férkőzhetünk az adótoronynak, melyet eddig csak távolról figyelhettünk meg. Ha van kedvetek letérhetünk arra a húsz méterre, mert úgyis mellette haladunk el. Jó ideig követjük a Z- jelzést, mely lefelé vezet, majd eléri a hétvégi házakat és csatlakozik hozzá a Z körút jelzés is. Száz méter múlva bal oldalunknál erdészház és annak csodálatos környezete tűnik fel. A Z- jelzést mellőzve a Z körút úton haladunk egészen a Felső-Szépvölgyi parkolóig. A hely ismerős lehet, itt is jártunk a Buda szépséges bércei túra során. Jelzetlen földúton átkelünk egy erdei parkolón, majd a Kecske-hegynél jobbra fordulva lefelé ereszkedünk a Harárnyereghez. A Harárnyereghez érve éles balrafordulással az Országos Kéktúra Glück Frigyesről elnevezet a K- jelzésű útjára kanyarodunk, hogy felkeressük a 100 méterre található Oroszlán sziklát. A szikla egy oroszlánra hasonlító dolomittömb, amit utánfaragtak, hogy még jobban hasonlítson az állatra. A szikla a második világháborúban megsérült, de olvasható olyan verzió is, hogy gondatlansából törték le. A szikla megtekintése után visszafordulunk a K-jelzésen és addig megyünk vissza, míg balra leágazó egyenlőre még jelzetlen ösvényhez nem érünk, majd rákanyarodva addig ereszkedünk lefelé, míg el nem érjük a P körút jelzést. Azon haladunk tovább. El fogjuk érni az Erdei parkolót, játszóteret. Itt egyenesen. A P körút jelzést követjük, mely lefelé vezet. Tíz perc séta után jelzésünk a Kondor utcára kanyarodik és mi követjük. Ötven méter után mellőzzük P körút jelzést miközben az út bal oldalát figyelve kb 20 méter megtétele után megérkezünk Fedák Sári színművésznő egykori villájának parkjába, ahol feltűnik a Libanoni cédrusfa. A fa Közép-Európa egyik legidősebb cédrusa. Korát 120-150 évre becsülik, ennél csak az alcsúti arborétumban és a soproni Lővérekben van nála öregebb. Magassága meghaladja a 12 métert, a korona átmérője ennél is nagyobb, törzsének kerülete 3 és fél méter. Geoláda is található itt, meg lehet keresni. Pihenő után aszfaltúton fogunk haladni a beépítések miatt. A Páfrány úton fogunk haladni, amin elég keskeny járda van. Az út hossza kb 1,2 km. Ha időnkbe belefér, akkor egy pici kacskaringót teszünk bele az útba (a táv nem fog növekedni), hogy érinthessük a Bartók Béla emlékházat és legalább kívülről megtekinthessük „Hungaricumunk” házát. Túránk pedig a Pasaréti téren fejeződik be és megpróbálunk ott felpattanni a buszunkra, ha sikerül.

Geoláda keresőknek: Túránk útvonalán közvetlenül 2 db ládikó taláható, felkutathatjátok azokat.
Pesthidegkút: Kálvária-hegy N47 34.619 E18 57.561 (GCKalh) Láda van, jelszót fel kell írni
Libanoni cédrusfa N47 32.175 E18 59.145 (GClibc) Láda van, jelszót fel kell írni

Amennyiben egyénileg jönnél a túrára, az indulási hely megközelíthető a 164-es autóbusszal Hűvösvölgy végállomás felöl. Hidekúti útnál található SHELL-töltőállomással szemközti oldalon található buszmegállóban kell leszállni.

Gyertek, mert tudjátok, egyedül nem megy ...
Baráti üdvözlettel, Tusják Attila

telefon: +36-30-333-7427
e-mail: tusjak.attila@citromail.hu
web: http://hangvilla.uw.hu