Beszámolók
Picurka túra
2009. június 07.
Az előző nap szürkés, borongós időjárása után tiszta, napos idővel, kellemes hőmérséklettel köszöntött ránk a vasárnap reggel. Már Gyöngyösön, a buszmegállóban jó hangulatban köszöntöttük egymást – zömében ismerősök. Mátraházán a parkolóban még többen csatlakoztak hozzánk, 39-en indultunk útnak köszöntés és útvonal ismertetés után. Bár a kicsik átlag életkora 4 év volt, folyamatos sétával nagyon gyorsan eljutottunk a sárga háromszög jelzésen a Lajosháza felé ágazó ösvényig. Itt egy profi kis túrázó lelkesen közölte, hogy felismerte a területet: - Én már voltam itt, amikor nyuszi kincset kerestünk! -
Egy alkalmas helyen letelepedtünk s tízóraizás után játszani kezdtünk. Bár az éppen aktuális természeti ünnep a Természetvédelmi Világnap volt, mi mégis újra a madarak és fák napjára emlékeztünk, a kicsikhez való érzelmi közelebb állás miatt. Így tehát madarasat játszottunk, nagy- és finom mozgás fejlesztéssel. Ezúttal a színes csipeszek voltak a madarak, amiknek a megadott feladat szerint /szín-és nagyság variációk/ kellett segíteni felröpülni a jelképes drótra, vagy éppen a fára, vagyis a hozzátartozókra. Persze közben számoltunk, összehasonlítottunk is. A nagyobbak kéreg lenyomatot vettek, melyet erdei gyűjteménnyel díszítettek.
A Bükfa-kútnál forrásvizet kóstoltunk, fonál madárkákkal mondókáztunk, énekeltünk s bekötött szemmel igyekeztünk felismerni, milyen erdei kincs is akadt a kezünkbe. Kő, moha,levél vagy éppen ág?
Amennyit lejöttünk, annyit vissza is kellett menni a parkolóig, ezúttal a sárga négyzet felfelé vezető részén. Itt a legkisebbek már nyakban utaztak, de a többi apróság igazán vígan ment felfelé is. Csak néhány felnőtt szuszogott egy kicsit…
A 4 éves Soma még keveselte is a távot:
- Nem jó helyen vagyunk!
- Miből gondolod?
- Mert ott egy ház! – mutatott az ösvény végére.
Mielőtt kiértünk az erdőből, összegyűlve megjutalmaztuk magunkat egy kis édességgel, s a jól ismert hamuba sült egyesületi pogácsával.
Kellemes délelőttöt töltöttünk együtt a jó levegőn, 20 felnőtt /akik közül 8-an tagjaink/ és 19 kisgyerek. A picik közül hároman is első szervezett túrájukon vettek részt, már majdnem - vagy kicsivel több, mint két évesen!
Azt, hogy az időjárás milyen kegyes is volt hozzánk, csak később tudtuk értékelni, hiszen hazaérkezésünk után nem sokkal rendesen beborult az ég, s aznap késő estig esett az eső. Aminek mindenki nagyon örült, főleg így, hogy minket hagyott délelőtt kimozdulni, együtt lenni, s túrázni egy picikét!
Tóthné Kelemen Mária